Neptun, Webmail és egyéb belépések

Gál Ferenc Főiskola Szeged

A 2017/2018 tanév jelmondata "Mert aki sokat kapott, attól sokat követelnek, és akire sokat bíztak, attól annál többet kívánnak." (Lk 12,48b)
2017.10.19., Nándor névnapja van.

Nagyböjti Lelki nap a szarvasi Gyakorlóban

Tisztább lélekkel várjuk a feltámadás ünnepét…

Immár hagyományos rendezvény nálunk, a GFF Gyakorló Általános Iskolában a Nagyböjti lelki nap.
Mit is takar e két szó: „Lelki nap”?
Gyerekeknek azt jelenti: Ma nem (?) tanulunk, nincs felelés, csupa új, és érdekes dologról hallunk, ami foglalkoztat bennünket, és most beszélgethetünk róla! Meghallgatnak minket, sokat játszunk, kézműveskedünk, minden olyan más, és valahogy az egymásra figyelés, jóság, szeretet lengi körül az iskolát…
Felnőtteknek, pedagógusoknak jelenthet egy kis megállást, elgondolkodást, lelki feltöltődést, és koncentrált Istenre figyelést, itt a húsvét előtt Dr Thorday Attila Újszegedi Plébános atya vezetésével.
Néhányunknak új kihívást, feladatot jelent: hogyan tudom e mai napot olyanná tenni, hogy az, aki részese, közelebb kerüljön a Húsvét misztériumához, vagy legalább csak jól érezze magát e „közeledésben”?
Istenem… Mennyivel több ez, mint néhány évvel ezelőtt, amikor csak „vártam” a húsvétot!
Persze, kell a tavaszi nagytakarítás, szeretteinkről való ünnepi gondoskodás, hisz az is az ünnepről, a rendről és szeretetről szól… De a lélek rendje talán még fontosabb… Lassan a helyére kerül minden, ha megállok, és a valóban a lényeges, fontos dolgokra figyelek.
Arra, hogy az elsős gyerek megérti-e, hogy húsvétkor nem a nyuszit, a locsolkodópénzt ünnepeljük, hanem Jézus kereszthalálára emlékezünk, a feltámadását ünnepeljük. Ezt hogyan lehet egy kedves kis pillangó/hernyóról szóló mesével szemléletessé, emlékezetessé tenni? Megmutatta nekünk egy fiatal, kezdő óvodapedagógus és teológia szakos hallgató!
A nagyobbak átlátják-e a húsvéti ünnepkör eseményeit? Hitoktató kollégáim remek padlóképes játékokat használtak ma erre: képekkel, gyertyával, kövekkel, színes terítőkkel, kavicsokkal. Mindenki a részese lehetett a játéknak. Közben a tárgyakat megfoghatták, rendezhették, beszéltek róla, és észrevétlenül minden érthetővé vált!
A hatodikosokat például „sms- játékkal” lehetett a húsvét misztériumának megfejtésére lelkesíteni. A feladat teljesen felvillanyozta őket!
Volt olyan osztály, ahová bekukkantva, mintha szentélybe lépnénk: Az ablakon színes „ólomüveg” keresztek (a gyerekek ragasztgatták zsírpapírból), lenn padlókép: Jézus arcképe selymen, körülötte a gyerekek énekeltek.
Ahány hitoktató, annyi féle ötlet, módszer, játék. Honnan tudom? Igyekeztem mindenhova belesni egy kicsit, és délután, a templomi imádságos, ünnepélyes záró esemény után összeültünk megbeszélni az élményeket, tapasztalatokat. A pedagógusok elmondták, hogy többüknek ez igazi kihívást jelentett: azt a korosztályt taníthatták, akikkel eddig még nem foglalkoztak, és új módszereket, játékokat próbálhattak ki, melyek nagy része be is vált. Jó volt egymást meghallgatni, erősíteni, bíztatni, hisz mostanság nagy szükségünk van erre nekünk, hitoktatóknak! Régen szinte csak azok jártak hittanra, akik egyébként a templomban is legalább néha bekukkantottak családjukkal (tehát kevesebben voltak, és volt valamilyen „hozott” ismeretük). Most viszont sokkal vegyesebb az osztályok összetétele! Olyan gyerek is akad (nem kevés), aki csak kívülről látott templomot! Nekik hogyan hirdessük az evangéliumot? Sok olyan módszer, játék sajnos nem használható már, ami régen a kis hittanos csoportban bevált: a meghitt, gyertyát körülülő kérdés- felelek, a történet utáni dramatizálás, amiben mindenkinek van szerepe… Milyen játékokat lehet játszani egy 28 fős osztállyal, amiben mindenki aktívan részt vehet? Hogyan lehet velük is megteremteni azt a meghitt Istenre figyelést?...
Felmerült sok-sok kérdés, de adtunk egymásnak ötleteket, tanácsokat. Sok új módszert tanulhatunk egymástól, és a továbbképzéseken, lelki gyakorlatokon is, az egyházmegye Kateketikai hivatalának szervezésében. E mai nap programját is nagyrészt ők biztosították, felkérve az egyházmegyéből hét vállalkozó kedvű hitoktatót, és a Szegedi Gál Ferenc Főiskoláról három hittanár szakos hallgatót.
Köszönet illeti lelkiismeretes munkájukat!
Néhány „életkép”a nap végén:
Délben, a templomban az atyák: Sedl Ambrus plébánosunk, és Dr. Thorday Attila Újszegedi Plébános atya – széles mosollyal üdvözölik, terelgetik (az egyre jobban hívőket!) iskolánk diákjait, pedagógusait.
A felsősök közül néhány „nagyfiú” büszkén, mégis szerényen fogadja a felnőttek elismerését a templomi közös imádság után, ahol ők, és egy kislány - olvashatták fel a történeteket.
„Jó volt ez a nap!” - Mondogatják többen a gyerekek közül, és hálás szívvel keresik a hitoktatókat lila tulipánnal a kezükben.
Délután a bábcsoportom tagjai büszkén mutogatják a délelőtt barkácsolt kereszteket, papírszíveket, és eljátsszák nekem a paraván mögött a lelki napi foglalkozásuk néhány részletét.
Arcukról játékukból még mindig átsüt az átélt élmények hatása…


Gyekiczki Istvánné hitoktató