Neptun, Webmail és egyéb belépések

Gál Ferenc Főiskola Szeged

A 2018/2019 tanév jelmondata ...akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek örökkön-örökké, miként a csillagok. (Dán 12,3)
2018.12.10., Judit névnapja van.

Konferencia a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karán Arany János és Kodály Zoltán nyomában – Az emberi lélek virága címmel.

Igazi lélekemelő események színhelye volt a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara: 2017. november 15–16-án határainkon túli és hazai egyetemek és főiskolák pedagógusjelölt hallgatói és kísérő tanárai a szarvasi kar meghívására kétnapos kulturális rendezvényen vettek részt.

A környező országok felsőoktatási intézményeit a komáromi, beregszászi, nagyváradi és szabadkai, a magyarországi főiskolákat pedig a nagykőrösi és szarvasi hallgatók képviselték – közel negyvenen.

A megnyitón Dr. Lipcsei Imre dékán köszöntője után Reményik Sándor A Göncöl szekeren című költeményét Batka Dániel, a Madách Színház tagja, Karunk hallgatója adta elő.

A tudománynapi ünnepet Dr. Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök nyitotta meg. A püspök úr nagypolitikai erővonalakat vázolt fel: ma egymással szemben áll egy értéksemleges és naiv filantrópiával jellemezhető irányzat az értékállító, közösségoltalmazó és -teremtő célokkal. Ebben az erőtérben kell értelmeznünk a magunk helyét, illetve Magyarország nemzetpolitikáját. Erről Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár tartott előadást, melyben az előadó megerősítette a magyar állam elkötelezettségét a hatékony nemzetpolitika mellett, melynek szerves tartozéka az egységes Kárpát-medencei felsőoktatási tér további erősítése. Ennek a folyamatnak szép és fontos állomása a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának példaadó kezdeményezése, hiszen az intézmény kapcsolódva az Arany-évfordulóhoz és Kodály Zoltán életművéhez, alkalmat teremtett hat egyetem és főiskola tanárai és hallgatói számára, hogy ismerkedjenek, tapasztalatokat cseréljenek és egy barátságos vetélkedő keretében összemérjék tudásukat.

Dr. Kozma Gábor, a Gál Ferenc Főiskola rektora előadásában az emberközpontú és nemzeti, azaz magyar tudomány jelentőségét méltatta, kiemelve azt, hogy mindennek a pedagógusképzésben különös jelentősége van: a nemzeti tudománynak kizárólag az ember alkotta határokon átnyúlva a magyar kultúra egyesítése a feladata.

A protokoll után a meghívottak és a házigazdák hat csapata mutatkozott be, mégpedig házuk tája zenéjével és verseivel. A közönség nem csupán a népdalokat fogadta nagy tapssal, hanem a népviseletbe öltözött fiatalokat is. Az első nap hivatalos programját a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany János-vándorkiállításának a megnyitója zárta.

A Magyar Tudomány Ünnepének második napján két előadás hangzik el: Küllős Imola, a Magyar Néprajzi Társaság alelnöke Arany János népdalgyűjtését mutatja be, illetve Ittzés János professzor Kodály Zoltán életművéről beszél.

Ezután következik a vetélkedő, melynek tárgyát a már említett két művész életműve képezi. A szervezők nem annyira vizsgafeladatokat állítottak össze, inkább az volt a szándék, hogy a két szellemóriást leültessük magunk mellé, s műveik révén emberközelbe kerülhessünk velük.

Szép eseménnyel zárul majd a második nap. A történelmi Magyarország közepén, a négy égtáj felé mutató malomvitorlák alatt megemlékezünk Trianonról, egy nemzeti színű koszorút helyezve el az emlékmű előtt.

A rendezvény hangulata családias volt. Már a megérkezés után mindenki otthonosan mozgott a főiskola épületében, s tanárok, hallgatók oly közvetlenséggel beszélgettek egymással, mint régi ismerősök, amolyan kenyerespajtások. Nem csoda, hiszen a „vendégek” otthonról haza jöttek.